Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image

EKMK | 2017-11-23

Scroll to top

Top

Bartakovics Béla Közösségi Ház

saját33_cr2

A Bartakovics Béla Közösségi Ház története

Az épületnek és a benne szervezett programoknak komoly kulturális értékeket ápoló, már több évszázados múltja volt, hiszen 1774-ben rakták le az alapjait. Az akkori püspök: Eszterházy Károly építtette. Évtizedekig egyszintes volt az épület, amit később többször is átalakítottak.

Az 1929-30-as években végzett építés során kapta meg mai, többszintes formáját. A már államosított ingatlant 1953-ban a Városi Tanács tataroztatta és felújíttatta, majd 1983-tól 1985-ig a Heves Megyei Tanács korszerűsíttette, mely során megkapta mai belső kialakítását. A kultúra háza a város központjában, jól megközelíthető helyen van. A 60-as években már alkalmas volt Eger város és az egri járás, valamint Heves megye kulturális életének szervezésére, irányítására, módszertani segítésére, az itt végzett munka kisugárzására.

A Művelődési Minisztérium 1963-ban engedélyezte a Heves Megyei Művelődési Ház létrehozását. Ezzel a Művelődési Ház az egri városi feladatok ellátása mellett a Heves megye területén működő tanácsi és szakszervezeti művelődésotthon-jellegű intézmények és termek, körök, klubok hálózati központja, szakmai, módszertani segítője lett.

DSCF6379A művelődésügyi miniszter 1968-ban intézkedést adott ki a művelődési jellegű intézmények továbbfejlesztésére. Ez azt is jelentette, hogy követelményrendszert írt elő a művelődési intézmények típusba sorolására.

A Heves megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya az egri Knézich Károly u. 8. szám alatt működő intézménynek a HEVES MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT besorolással működési engedélyt adott ki. Igazgatója Fehér Vilmos lett, aki 1965-től irányította az intézményt. Ő alakította ki az új típusú intézmény szervezeti formáját, a kulturális élet sokszínűségét. Érdemei elismerése mellett 1976-ban mentették fel e tisztség alól, és más munkakörbe helyezték. A felnőttoktatás megyei szakfelügyelője lett. Őt Sebestyén János követte, aki 1998-ban innen ment nyugdíjba.

Az 1970-es évek elején harminc kiscsoport működött az intézményben. A foglalkozásaikhoz szükséges helyiséggel való ellátásuk nagy gondot okozott, mert mindössze három kis klubhelyiség állt rendelkezésükre. … A második emeleti helyiségeket teljes egészében a TIT megyei és városi szervezetei használták. A földszinten a házmesteri lakás három helyiséget foglalt el. Az intézmény teremgondjait fokozta az is, hogy a Heves Megyei Katonai Hadkiegészítő Parancsnokság évente száz-száztíz napra összeírásra, sorozásra és katonai behívások céljára vette igénybe az épületet. Ezeken a napokon csak az esti órákban vehették igénybe a kiscsoportok a termeket.
A gondok csökkentésére a város különböző részein helyiségeket kellett bérelni. Így a felnémeti művelődési házban, iskolák tornatermeiben. Nem volt megoldott a szimfonikus zenekar, a néptáncegyüttes és más művészeti csoportok elhelyezése, próbalehetősége sem.

Az MMK épületének állaga fokozatosan romlott. A művelődési központ nagyterme és a hozzá kapcsolódó több kisebb helyiség a statikai vizsgálat szerint életveszélyessé vált. … A 40 kiscsoport programjait a különböző, általuk szervezett műsorokat évente mintegy 150 ezer ember látogatta, így aztán érthető, hogy ezek a gondok nagyban sújtották az intézményt.
A (felújítási) munkák 1983 májusától 1985 szeptemberéig tartottak. Ez idő alatt nemcsak az idejáró és foglakozásaikat tartó közösségeknek kellett megoldani a próba- és működési lehetőségeiket, hanem a munkatársaknak is megfelelő munkakörülményeket kellett biztosítani. Ideiglenesen a Dobó tér 13. szám alatt lévő „Panakoszta házba” költöztünk. … Ez az épület is életveszélyes volt, ezért előző használója, a Zeneiskola már több éve kiköltözött belőle…

1988-ban már az intézmény munkájában is egyre jobban érezhető volt a gazdasági és társadalmi megújulás. Ezzel egy időben jelentkeztek a működési, pénzügyi gondok is. … 1990-től folyamatosan felvetődött az intézmény átszervezése. … Ekkor fogalmazódott meg konkrétan, hogy visszakéri az egyház az ingatlanát, mint jogos tulajdonát.
1996-ban Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése és a Megyei Közgyűlés úgy döntött, hogy közös fenntartásban 50-50%-os arányban finanszírozza az intézmény működését, és Társulási Bizottságot hoz létre annak irányítására.

(Részletek Sebestyén János „A kultúra szolgálatában” című, 2005-ben kiadott könyvéből)

DSCF8613 (Copy)

Sebestyén János után, 1998-2007 között Kary József volt az intézmény igazgatója.
A Megyei Művelődési Központ 2005-ben felvette Bartakovics Béla egri érsek nevét. Névadónk 1850-ben lett egri érsek és számottevően hozzájárult a város kulturális fejlődéséhez. Többek között ő vásárolta meg az Egri Katolikus Legényegylet számára az épületet, mely a később kibővített és többször felújított épületben 1944-ig működött megszakítás nélkül.
A Bartakovics Béla Művelődési Központ 2007. december 31-én szűnt meg. Jogutódja a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye.
Az épület 2008. január elseje óta az Egri Kulturális és Művészeti Központ Bartakovics Béla Közösségi Házaként működik.

Névadónk: Bartakovics Béla (Felsőelefánt, 1791 – Eger, 1873)

Bartakovics_Béla_egri_érsekAz Egri Főegyházmegye érseke volt. Ő vásárolta meg az Egri Katolikus Legényegylet számára a mai közösségi ház Knézich Károly utcai épületét, majd élete végéig magára vállalta az épület karbantartását. Az egylet a később kibővített és többször felújított épületben 1944-ig működött megszakítás nélkül.
Bartakovics Béla érsek számottevően járult hozzá a város kulturális fejlődéséhez. 1850-ben lett egri érsek. 1852-ben letelepítette Egerben az angolkisasszonyok rendjét. Kitartó próbálkozásainak eredményeként nyílhatott meg újra 1860-ban a szabadságharc után felsőbb rendeletre bezárt jogakadémia.
Az ő költségén jelentek meg Mindszenty Gedeon költeményei, kiadta itt Egerben Cantu Cesar világtörténelmét, Szabó István Homeros fordítását. Ő hozta létre az osztrák oktatási rendszer ellensúlyozására 1851-ben az Egri Főegyházmegyei Tanfelügyelőséget.

Ő alapította 1872-ben az első egri múzeumot, a Líceumban működött Egri Érseki Líceum Múzeumát. Bartakovics révén jutott az egri érseki könyvtárba 1867-ben Toldy Ferenc tulajdonából Mikes Ferenc Törökországi leveleinek eredeti példánya.
Ő volt az, aki Ipolyi Arnoldot az egri egyházmegyébe hívta, hogy tudományos munkásságához a lehetőségekhez mérten a legjobb feltételeket biztosítsa.

1860-ban, amikor ismét elfoglalta főispáni székét, akkor azt a város fáklyás menettel ünnepelte.