Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image

EKMK | 2019-09-19

Scroll to top

Top

FÜLEKI KIRÁNDULÁS – GALÉRIA

FÜLEKI KIRÁNDULÁS – GALÉRIA

| Ekkor: 31, okt 2015

Különbuszos kirándulás: Füleki vár ­- Salgótarján – Gortva-völgy – Szilvás-kő – Bagó-kő

Az időjárás mindent felülírt, de így volt jó…

A 2015-ös túraterv szeptember 26-ra tervezett programja a zord, esős idő miatt meghiúsult, annak pótlására túravezetőnk, Mácsár Beáta október 17-re invitálta a jelentkezőket. Ezen a napon sem voltak biztató jelei annak, hogy bátran nekivághatunk az útnak, tudniillik hajnalban és kora reggel egyfolytában esett. Voltak, akik azért hívták fel Beát, hogy egyértelműen lemondják a túrát, és voltunk, akik azt szerettük volna tudni, hogy nekivágunk-e.

­– Mindenképpen megyünk ­- hangzott Bea válasza – de úgy gondoltam, hogy amíg nem javul az idő, addig elmegyünk a füleki várba, és ha minden jóra fordul, akkor irány Salgótarján.

A Kollár Sándor vezette mikrobuszban heten foglaltunk helyet: Mácsár Beáta, Kovács Gábor, Holló Katalin, Gaál Gyöngyi, Magi Szilvia, Szalmási Miklósné, és jómagam, Papp Mária.

Szeretettel köszöntöttük Kovács Gábor túratársunkat születésnapja alkalmából, sok szép boldog évet, és jó egészséget kívántunk, a csoport nevében túravezetőnk kisebb ajándékkal is kedveskedett neki.

Újonnan kitűzött úti célunk felé száguldva örömmel nyugtáztuk, hogy kijutottunk az esőzónából, a köd meg úgy ahogy van, jöhet, szeretjük, imádjuk, majd ragyogóan cserzi és hidratálja a bőrünket, kinn a természetben meg egyébként is szép látványt nyújt…

Jóval a füleki vár nyitva tartása előtt érkeztünk meg a felvidéki településre, így volt időnk kényelmesen sétálgatni az erődítmény szomszédságában húzódó parkban. Rögtön meg is állapítottuk, hogy nagyon rendezett hely, az ősz színeibe boruló fák, bokrok, a pázsit közül ki-ki villanó gombafejek, a színesre festett, nyitott kerti faházikó látványa, jól megalapozták hangulatunkat…

Szívesen betértünk volna az 1700-as évek elején gróf Koháry István által építtetett barokk stílusú, római katolikus templomba, ha belső munkálatok miatt éppen nem lett volna elzárva a látogatók elől. A templomhoz három szárnyú, kétszintes kolostor csatlakozik. A torony nem része a homlokzatnak, hanem a szentély és a kolostor szárnyai között áll. A templom bejárata fölött a ferences rend szimbóluma, két keresztbe tett kar látható, valamint a tűzoltók védőszentjének, Szent Flóriánnak a szobra. Ez utóbbi oka az, hogy a mostani templom előtti épületek mind leégtek.

A vár látogatási idejének kezdete előtt még készítgettünk egy-két felvételt a településről, főleg úgy, hogy annak ékessége, úgymond gyongyszeme szinte mindegyiken látható legyen. Óránkra pillantva, rövid időn belül a bejáratnál találtuk magunkat, szembe egy ágyúval. Bal kéz felől a vár egyik legjobb állapotban fennmaradó bástyája, 2008-tól múzeumként várja a látogatókat. A háromszintes, úgynevezett Bebek-torony első emeletén a Kalmár doktor vezette ásatásokon fellelt kerámiacserepek találhatók, valamint különféle munkaeszközök, ékszerek, érmék, ágyúgolyó-maradványok, -öntőformák, harci balták, szablyák, puskák, öltözékek, és tájékoztató táblák, láthatók… A Füleki Vármúzeum helyt adott a Salgótarjáni Zománcművészeti Alkotótábor munkáiból összeállított tárlatnak is, Zománcolt művészet címmel.

A múzeumi látogatás befejeztével a Bebek-bástyától végig haladtunk az 5 állomást magába foglaló Tanösvényen, amelyet végigjárva, állomásról állomásra egyre több adathoz jutottunk az erre a célra szolgáló információs táblákat olvasva. Megismerkedhettünk a várhegy alapvető természeti és kultúrtörténeti értékeivel. Az első állomáson magáról a tanösvényről olvashattunk, a másodikon a várhegy földtani értékeiről, a harmadikon a vár történetéről, a negyediken az élővilágával ismerkedhettünk meg, az utolsó megálló pedig a vár legmagasabb pontján festői kilátást kínált, ahonnan a Cseres-hegység és a Füleki medence képe tárult elénk, valamint meredek vulkáni hegyek. A Cseres-hegység legmagasabb hegycsúcsa, a Karancs és Sátor-hegy, a Medves magosa, Pogányvár, Nagy-Bucsony…

A vár belső területén főleg az ember nem tudatos tevékenységéből létrejött növényzet található, de a vároldalban mezei juharok, magas kőrisek nőnek.

Mint megtudtuk, a meredek szirten álló várat egy tűzhányó kráterfalának maradványaira valószínűleg a Kacsics nemzetség építette még a tatárjárást megelőzően. A vár első tulajdonosa egy Fulkó nevű rablólovag volt, akit 1246-ban meztelenül vívandó lovagi viadalra ítéltek, és megfosztották birtokától. Ősi jogon Bebek Ferenc gömöri főispán tulajdonába került.

Vársétánk végeztével várt minket a Medves magosa, az ido elfogadhatóvá vált… A fotók tanúsága szerint úgy a Gortva-volgy, mint a Szilvás-ko látványa, egy életre szóló emlékkel ajándékozott meg bennunket. Az utóbbi egyik legcsábítóbb hasadékán (az alábányászás hatására megindult süllyedés ketté választotta a sziklafalat, majd a leváló rész gravitációsan csúszott lefelé, egyre szélesebbre nyílva) a csoport fiatalabb tagjai, Kovács Gábor, Holló Kata, Gaál Gyöngyi le is ereszkedtek, így ok a NAP hőseként térhettek haza, de mi is nyertesei lettünk ennek a túrának…

/Kattints a képre galéria nyílik/

fülek 049 fülek 074 fülek 075 fülek 076 fülek 077 fülek 078 fülek 079 fülek 080 fülek 081 fülek 082 fülek 084 fülek 085 fülek 086 fülek 087 fülek 090 fülek 096 fülek 049 fülek 074 fülek 075 fülek 076 fülek 077 fülek 078 fülek 079 fülek 080 fülek 081 fülek 082 fülek 084 fülek 085 fülek 086 fülek 087 fülek 090 fülek 096 fülek 066 fülek 069 fülek 071 fülek 083 fülek 090 fülek 095 - Copy fülek 099 fülek 100 fülek 107 fülek 108 fülek 112 fülek 116 fülek 117 fülek 137 fülek 144 fülek 147