Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image

EKMK | 2020-06-05

Scroll to top

Top

Kertészet mindenkinek!

Kertészet mindenkinek!

Az EKMK LISZI telephelye sok közösségnek ad otthont, köztük az egri Kertbarát Kör Egyesületnek is, akik a heti Infó pont mellet a Felsőváros Csillagai projekt keretein belül elindították velünk a Kertészet mindenkinek előadássorozatot is, ahol rendszeresen az évszaknak megfelelő kertművelés témái kerültek elő gyakorlat közeli, interaktív formában.

Ebben a rendkívüli helyzetben online, de továbbra is kertészkedési tippekkel és érdekességekkel várják a közönséget.

Mentsünk meg egy tájfajtát!

  1. rész

A kertbarátkör 1974-ben alakult meg. Elsősorban a kiskert tulajdonosokat szerette volna összefogni, lehetőséget biztosítani közös programokra, szakmai képzésekre. Az itt megforduló tagok nem szakemberek, hanem hobbikertészek. Komoly igény jelentkezett képzésekre, szakmai beszélgetésekre, kertészutakra, alkalmazható jó módszerek megismerésére.

Évtizedek óta rendezünk házi bor és pálinkaversenyeket, szervezzük a szépkert mozgalmakat, természetes a Föld napján vagy az Eger civil ünnepén a részvételünk.

Mintegy 10 éve részt vettünk négyen az egyesületből egy gyümölcsészeti konferencián, amely új színt hozott az egyesület életébe. Megfogalmazódott bennünk, hogy különleges feladatot rótt ki ránk a sors.

Talán az utolsó pillanatban kezdtünk hozzá egy igen komoly feladatnak: megismerni és megmenteni az utókornak a környék régi gyümölcsfajtáit, tájfajtáit.

Ez a munka nem olyan, mint egy ünnepélyes faültetés, hanem rendszeres szívós hétköznapi munkát igényel.

Legfontosabbnak gondoltuk, hogy biztosítva legyen a tájfajta további fenntartása. Téli tanfolyamokon, bemutatókon kertlátogatásokon oktattuk a metszés, oltás, gyümölcsfa termesztési ismereteket, hogy legyenek hozzáértő emberek, akik megbecsülik és tovább szaporítják a felkutatott fajtákat.

Ezután érdeklődőket, támogatókat kerestünk a feladathoz. Kapcsolatokat építettünk a Bükki Nemzeti Parkkal, Mónosbél, Bélapátfalva, Szarvaskő, Noszvaj községek képviselő testületeivel, Eger város több civil szervezetével. Jelenleg 11 szervezettel van együttműködési szerződésünk.

Most pedig a tájfajtáról: Egri Piros alma

A fajtamentési tevékenységeink során felfigyeltünk egy almafajtára, amely nevében Eger szerepel.

Kutatásokat végeztünk a fajta eredetét, történetét illetően. Feltérképeztük a környéken fellelhető öreg egyedeket. Szomorúan állapítottuk meg, hogy igen szerény a megtalált példányszám, pedig a fajta értékei nagyobb figyelmet érdemelnének. (Közel 30 éven keresztül nagyüzemi telepítésre engedélyezett fajta volt, nemesítési célokra is felhasználták.) Javaslatunkra 2018. decemberben bekerült az egri értéktárba.

Közben megindult a tájfajta egyedszámának gyarapítása.

Kiskerjeinkben eltelepítettünk mintegy 25 db Egri Piros csemetét, közben jelentősebb darabszámot ültettünk a Berva lakótelepen, Szarvaskőn, és létrehoztunk egy emlékgyümölcsöst Noszvajon – ahol eredetileg ezt a fajtát felfedezték. Jelenleg 25 csemetét telepítenek szerte Heves megyében civil együttműködés keretében. Az országos faültetési programhoz mi gyümölcsfákkal csatlakozunk. A tavaszi telepítések után a tájfajta egyedszáma meghaladja a 100 db-ot, és mintegy 30 kertbe került elültetésre.

Azonban egy tájfajta sorsa sok egyéb tényezőtől függ. Nem nemesítő szakemberek foglalkoznak a fajtafenntartással, hanem a helyi igények őrzik meg a fajtát, igazítgatják tulajdonságait a mindenkori felhasználási cél szerint. A tájfajta csak akkor marad fenn, ha a vidék megbecsüli értékeit, büszke saját fajtáira, és azt képes fenntartani. Hatalmas értékei a tájfajták a vidéknek, kár volna, ha eltűnnének a palettáról.

Egyesületünk remélhetően megmentett egy tájfajtát. További sorsa a vidéket szerető kert tulajdonosoktól függ. Bízunk benne, hogy munkánk nem volt hiábavaló

2. rész

A fajtamentési program már több éve – 2012 óta – folyik a kertbarátoknál.

Az utóbbi években a figyelem az Egri Piros almára terelődött, Eger tájfajtájára. Ez a fajta mintegy 30 évig nagyüzemi telepítésre engedélyezett fajta volt, és nemesítők is felhasználták –kedvező, értékes tulajdonságai miatt fajtajavításra és más fajták előállítására.

Az új fajták és a külföldről behozott korszerű fajták kiszorították a nagyüzemi termesztésből. Csemete előállítása is mérséklődött.

A fajta fennmaradása kétségessé vált.

A régi tájfajta értékes tulajdonságokat hordoz, melyek főleg a kiskerti termesztés során válnak jelentősé.

Már a nemesítők is felhasználták a lisztharmat ellenállóság és a varasodás tolerancia jó tulajdonságait. (A jonathán fajtát is javították a segítségével.)

A tájfajták fenntartása nem lehet állami feladat, hiszen a kialakulása is a helyi igények megvalósítása során történt. Helyi, hozzáértő emberek mindig a számukra vagy a megrendelőik számára a legjobban tetsző, legjobb tulajdonságokat hordozó egyedeket szaporították a környékükön. Állandóan változott, formálódott a tájfajta, mégis körzetenként felismerhető, nagyjából egységes képet mutatott.

Ez a folyamat nemesítő állomásokkal, szaporító telepekkel nem oldható meg.

Ha azt szeretnénk, hogy a tájfajták fennmaradjanak, helyi kezdeményezések, helyi szakismeret szükséges, hogy a helyi igények szerint fennmaradjon, idővel tulajdonságaiban változzon – javuljon – a tájfajta.

Az Egri Piros tájfajta megmentése céljából kialakítottunk egy hosszú távú programot, melynek fontos része a 2020-as esztendő. Az előző két évben – szinte az utolsó pillanatban – megteremtettük az alapokat a fajta megmentésére.

Mintegy 80 db tájfajta csemete került eltelepítésre kiskertekbe, közterületekre, gyümölcsösökbe.

2020-ban szeretnénk folytatni ezt a munkát. Tavaszra már vannak előjegyzéseink, és igényeltünk is csemetéket szaporító telepektől. Rendeltünk alanyokat, melyeket a helyben felkutatott közel 100 esztendős fákról szedett oltógallyakkal tagtársaink oltanak le. Az oltványok ősszel kerülnek eltelepítésre.

Hogy a tájfajták általában fennmaradjanak, szükséges, hogy legyen igény irántuk, valamint alakuljon ki az előállítás rendszere, legyen hozzáértő „szakember” aki helyben képes ezeket az igényeket kielégíteni.

A hosszú távú fennmaradás érdekében tervezünk előadást tartani a témában. Tanfolyamot szervezünk, hogy minél több községben a környéken legyen olyan kertművelő, aki képes a gyümölcsfák átoltására, szaporítására.

Szórólapokat, plakátokat tervezünk, nyomtatunk, melyeket minél szélesebb körben igyekszünk eljuttatni az érdeklődőknek, hiszen a tájfajta termesztése nem kifejezetten Eger városra, hanem a régióra jellemző.

Szeretnénk, ha ez a tájfajta, mely városunk nevét viseli, még sokáig hasznosan díszlene lakosaink kertjeiben, és közterületeinken.

Zerényi Endre

Kertbarát Kör Egyesület Eger

Elnök